„Szem előtt a kultúra” program anyaga

A Békéscsabai Körzeti Csoport szervezésében tartandó vetélkedőhöz az egész megyéből várjuk a jelentkezőket!
Dátum: 2021. 11. 02. (kedd), 13. órától 
Helyszín: Egyesületünk székháza (Békéscsaba, Luther u.13/A.)

2021. 06. 09. Mezőberény, Madarász Lovastanya

A tanya bemutatása után lehetősg nyilt lovaglásra,
amit sokan igénybe is vettek.
Ezután került sor Eperjesi Eiler András „Életem története”című
könyvének bemutatására.
Rendezvényünkre elfogadta a meghívást a szerző unokája
és menye.
Tájékoztattak bennünket, hogy a könyvet Eperjesi Eiler András
leszármazottai adatták ki az „író” halála után fellelt 16 füzetben
talált feljegyzéseit felhasználva.
Eperjesi Eiler András (1898 10. 13. - 1968. 03. 28.)
nagyon szemléletesen, olvasmányosan
jegyezte fel az általa megélt eseményeket, így betekintést
nyerhettünk az akkori világba.
A jelenlévő vendégeink a könyvből három részt emeltek ki:

• Egy lakodalom többnapos előkészületeit és annak lezajlását.
• Az író születésének történetét szülei elbeszélése alapján.
• Az I.világháborúba bevonult honvéd bátjának meglátogatásának körülményeit.

A könyvbemutató után Eperjesiné Kmetykó Mari munkáiból
kiállított festményeket tekinthettük meg.
Látogatásunkat kvíz vetélkedővel zártuk.

2021.07.08. Tótkomlós

Závada Pál (1954 - )

• Tótkomlóson született
• Kossuth- és József Attila – díjas író, szerkesztő, szociológus
• tanulmányait Tótkomlóson, Szegeden, Pécsett és Budapesten végezte
• 1990-2014. a Holmi folyóirat szerkesztője volt
• első feltünést keltő műve a Kulákprés (1986) volt
• első ismertté vált regénye 1996-ban a Mielőtt elsötétül
• első nagy sikere a Jadviga párnája című naplóformában írott regény 1997-ben
• további jelentős művei pedig: a Milota című családregénye (2002), A fényképész utókora (regény, 2004), az Idegen testünk (regény, 2008)
• Janka estéi (három színdarab, 2012)
• Természetes fény, regény, 2014
• Egy piaci nap, regény, 2016
• Hajó a ködben, regény, 2019
• Wanderer, regény, 2020

1997. Jadviga párnája regényből film is készült, 1999-ben, melyet Deák
Krisztina rendezett. 2012-ben pedig a Belvárosi Színházban mutatták be a
regény dráma változatát. (Rendezte: Hargitai Iván.) A színpadi változat a Janka
estéi című dráma kötetben található meg.
A regényről: Az elbeszélő Osztatni András 1915-ben, a nősülése előtti napon
kezd naplót írni. Jadvigával kötött házasságáról, a családi gazdaság ügyeiről, a
két fiáról és a hétköznapi teendőkről. András halála után a naplót Jadviga
folytatja, majd az ő halála után második fiúk, Miső is hozzáír, jegyzetel. Szól: a
hazugságokról, a hűtlenségről, szerelmekről, boldogtalanságról. Családregény.
A három ember három különböző nyelven beszél. (dél-kelet magyarországi
szlovák-magyar nyelv.) Miso a közvetítői szerepét játsza. Minden szereplő lelki
sérült, traumákon átesettek.

2021.07.22. Vésztő-Mágor, történelmi emlékhely

- más néven Mágor puszta

- egykor Wenckheim birtok volt (kiskastéllyal, cselédházzal, istálló épülettel)
- a Sebes-Körös egykori medre mellett két 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll
- az egyik földhalomba 6 ezer év egymásra rétegződött településnyomait és
leletanyagait szemlélteti
- a táj megőrizte a X-XII. századi nagyhatalmú család, a Csolt nemzetség Árpád-
kori monostorának maradványait is. (a háromhajós bazilikával, szerzetesi
cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték,
igényes kőmunkákkal.)
- a restaurált monostorfalak mellett, az 1810-12 között épült borospincében
múzeumot rendeztek be, és a kolostor gazdag leletanyagát helyezték el benne.
Továbbá az állandó kiállítás a domb történetét mutatja be az újkortól a török
hódoltságig. A múzeumot 1982. augusztus 25-én nyitották meg. A mágori domb
azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
- Szent László lovas szobrát 1996-ban emelték
- a népi írók szoborparkban állnak az Alföld felemelkedéséért küzdő írók,
költők, tudósok szobrai
Csolt nemzettség: ősei IX-X. század eleje körül vették birtokba a mai Békés
megye területét. A nemzetség őse Vata, békés megyei főúr volt, az 1046. évi
Vata-féle pogány lázadás vezére.
Monostor: kolostor vagy rendház, olyan összetartozó épületcsoport , amelyben
valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek. A középkorban a
monostor megjelölést használták a szerzetesek. A görög monasztérion =
remetelak, szóra vezethető vissza. A monostor templommal egybeépített, kötött
rendszerű telepét jelenti, mely az élet, hit és gazdasági funkciót is kiszolgál. A
XVIII. században a már romos templom anyagát felhasználva az akkori
földbirtokos gróf Wenckheim Ferenc 1810-12 között a domb belsejében
borospincét vágatott, ezzel eltüntette a monostor legrégibb részének, a Szent
István korában épült kis körtemplom és a későbbi nagy templom egy részének
alapjait.
I.László/ Szent László: 1040-95-ig élt. 1077. magyar király. I. Béla és Richeza
királyné fia. Kivételes fizikuma miatt „Isten atlétájának” is nevezték és a késő
lovagkori lovagi eszmény megtestesítője volt. 1083. az első mo.-i szentek
avatása fűződik hozzá, őt magát pedig 1192-ben avatták szentté.
Székesfehérváron koronázták meg, nyughelye Nagyváradon található. A
magántulajdon védelme kapcsolódik hozzá. Közbiztonság helyreállítás. 1077-
ben kiadja III. törvénykönyvét.

Szoborpark:
- a legelős szoboravatás 1986-ban Szabó Pált ábrázoló szobor volt
(Biharugrán született 1893-1970, Móricz is felfigyelt rá), a szobrot
Konyorcsik János Munkácsy-díjas szobrász készítette.
- Illyés Gyula szobrát 2003-ban avatják, melyet Farkas Pál készített.
- A park ötlete Komáromi Gáboré volt.
- Sinka István költő itt legeltette juhait
- a két vh. között bontakozott ki az a népi mozgalom, melyen belül s annak
szellemében az ún. népi írók tevékenykedtek. A népi írók mozgalma a
magyar irodalom sajátos áramlata, kezdete 1928/29-re tehető. Németh
László két cikke (Népiesség és népiség, valamint az Új reformkor felé)
korabeli megjelenése kapcsán. A mozgalom „fő fészke” a Sárrét és
környéke volt. Országos szintű orgánuma a mozgalomnak a Kelet Népe
(1937-től) c. volt.

A mágori domb kb. 13 hektáros erület , a Holt-Sebes – Körös határolja egyfelől.
Mágor puszta pedig 947 hektár. A mágori domb a Kárpát-medence egyik
legnagyobb és legjelentősebb újkőkori , rézkori, bronzkori lakóhalma. Területén
1968-88 között dr. Juhász Irén vezetésével végzett feltáró munka eredményeként
őskori települések maradványai mellett a X-XII. századi Csolt nemzetség
Árpád-kori monostorának maradványai kerültek elő. A Csolt monostor falainak
műemléki konzerválása 1982-ben készült el.
A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű és a réti
őszirózsa. A fokozottan védett állatfajok közül a haris az üdébb réteken költ,
míg a vidra a Holt-Sebes-Körösben fordul elő. A környező füves pusztákon kb
30 példányos túzokpopuláció él.
A terület szabadon látogatható.
Mágor pusztai tanösvény több mint 500 m hosszú. Védett terület.
Kunhalom: Alföld területén mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok
elnevezése. Gyakran honfoglalás előttiek, a képződmény legtöbbször víz
mellett, de vízmentes helyen terül el, legtöbbször temetkezőhely, sírdomb, őr
vagy határhalom volt.

2021. 07.30. Gyula

Tájvízház: Táj, víz és fürdőtörténeti kiállításon a Körös vidéki tájról, vizeiről,
természeti értékeiről , valamint a gyógyfürdőzésről lehet ismeretet szerezni. A
táj és víztörténeti terem padlóján egy 1822-ben készített Huszár Mátyás féle
térkép látható a Körös vidékről. A fali tablókon a Körösök és a Berettyó vízrajza
látható. Az ablakok közötti képernyőn egy interjú látható Bodoki Károllyal a
körösök szabályozását irányító mérnökökkel. A baloldali vetítőn a
Békésszentandrási duzzasztóműről, 1936-2 között készült egykori híradó filmek
nézhetőek meg.
A kettős medencetér: a tablók mutatják be a történelmi Mo. és Közép-Európa
leghíresebb gyógyfürdőit. A vitrinben fürdőtörténeti és gyógyászati könyvek,
tisztálkodási és mosási eszközök vannak. A régi gőzfürdő eredeti helyreállított
medence tereiben került berendezésre. Az Alföld gyógyvizei, a régi magyar
fürdőgyógymódok, a fürdőgyógyászat felvirágzása és Gyula fürdőtörténete
ismerhető meg.
Gyógyfüves szoba: a gyógyfüves szoba korhű tárgyakkal lett berendezve.
Használati eszközök, szárított gyógynövények és az akkori gyógyászatban
alkalmazott szárított hüllők láthatók. A népi gyógyítókról és a legfontosabb
gyógynövényekről lehet érdekességeket olvasni. A teremből kilépve egy film
látható, egy boszorkánysággal vádolt füvesasszony 18.sz. közepi perét eleveníti
meg.
Kupolás medencetér: egy 16-17. századi mo.-i török fürdőjelenetet eleveníti fel.
Mosonyi Emil (1910-2009) Kossuth- és Szécheyni – díjas magyar vízépítő
mérnök, az MTA rendes tagja.

Gyulai Almássy – kastély látogatóközpont:
- 2016. márciusára fejeződött be a felújítás. 2018-ban a látogatóközpont
bekerült az Év Európai Múzeuma díj 40 jelöltje közé példaadó műemlék
felújításáért.
- Kastélytörténet: a török hódoltság után Harruckern János György felső –
ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar
királytól szolgálatai miatt kapta Békés vármegye területét, ő telepítette
újra magyar, német, szlovák és román telepesekkel a területet
- A kastély barokk részét fia Harruckern Ferenc alakította ki, majd az
unokája Wenckheim Ferenc bővítette az épületet, mellé lovardát emelt.
parkjába egzotikus növényeket ültetett
- a kastély Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán
házassága révén került Almásy családhoz

- az örökös Almásy Alajos 1945-ben öngyilkos lett. Öccse Kálmán
Angliában maradt
- II. vh. után a kastélyt államosították, működött benne szakmunkásképző,
csecsemőotthon
- 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki.
a kastélyt a 90-es években fokozatosan kiürítették.
- az épületben három alkalommal járt uralkodó: 1807-ben I. Ferenc és lánya
Mária Ludovika; 1857-ben Ferenc József császár Erzsébettel és 1876-ban
Ferenc József egyhadgyakorlat miatt
- 1849. augusztus 23-án a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben
tették le oldalfegyverüket
- ez az első mo.-i kastély, ahol már 1746-ban színdarabot mutattak be.
- Erkel Ferenc nagyapja kulturális udvarmesterként szolgált a kastélyban
- Munkácsy itt kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt
Állandó kiállítás: főurak élete és az őket kiszolgáló személyzet
(az eredeti berendezési tárgyak 1945 után eltűntek)
Korabeli étkezési szokásokról, ételekről, korabeli fűtés és világítás
technikáról szól
Időszaki kiállítás: „Kincsek őrzője” a 150 éves a gyulai Erkel Ferenc
Múzeum tárgyaiból. Ez a múzeum Mo. 3. legrégebben alapított vidéki
múzeuma.
Melyet Mogyoróssy János gyulai nemesember, gazdatiszt 1868-ban hozott
létre.
A kiállítás értékes darabja a színarany koszorú, amit Erkel Ferenc 1888-ban
fél évszázados karnagyi jubileumán a nemzet ajándékaként kapott.
Van egy 2500 éves kora vaskori sisak, ami megjárta az 1889-es párizsi
világkiállítást.
Stefánia szárny: 1838-ban Jankovich Stefánia (horvát származású magyar
nemesi családból) lett gróf Wenckheim József felesége. Sokat
jótékonykodott. 1870-ben megalapította a Gyulai Nőegyletet. 1857-ben ő és
férje fogadta Ferenc József császárt és Erzsébetet. Mostohalánya Wenckheim
Stefánia Mária volt Almásy I. Kálmán felesége, innenntől tekinthető a
kastély az Almásy-korszaknak.

Író-olvasó találkozó Kiss Lászlóva

Kiss László 1976. július 21-én született Gyulán.
Első könyve 2003-ban jelent meg Szindbád nem
haza megy címmel a Tiszatáj Alapítvány
gondozásában. A Bárka folyóirat szerkesztője.
Jelenleg szülővárosában, Gyulán él, az Erkel
Ferenc Gimnázium magyar-történelem
szakos tanára.
Széppróza mellett megjelent egy irodalmi
kritikákat tartalmazó kötete és egy életrajzi
regénye Farkas Zoltánról, a mezőkovácsházi
Ektomorf metal zenekar énekeséről.
A Körös Irodalmi Társaság tagja, szerepelt a
2009-es KörKörös antológiában, több alkalommal
a Körképben és az Év novelláiban. Írásai
megjelentek angol, német, olasz, román
és szerb nyelven. 2010-ben és 2015-ben
részt vett a Kikinda Short nemzetközi
rövidpróza-fesztiválon Szerbiában.
Könyvei
 

• Szindbád nem haza megy (2003, Tiszatáj Alapítvány)
• Árnyas utcai szép napok (2008, Tiszatáj Alapítvány)
• A térképnek, háttal (2010, Gyulai Hírlap könyvek)
• Kis és egyéb világok (2011, FISZ Könyvek)
• Ki mondta, hogy jó volt (2015, FISZ Könyvek)
• Outcast (2015, Athenaeum)

 
Díjai

• Bárka-díj, 2004
• Móricz Zsigmond ösztöndíj, 2007
• Tiszatáj-jutalom, 2008