- Rólunk
- Tudnivalók
- Irattár
- Szolgáltatásaink
- Projektek
- Albumok
- Hangostérkép
- 1. Állomás Center
- 2. Center Egyesület
- 3. Center, NAV, NRSZH, Postahivatal
- 4. Center Polgármesteri Hivatal, Csabagyöngye Kultúrális Központ
- 5. Egyesület, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
- 6. Posta, Rendőrség, Kormányablak
- 7. Szeberényi tér, Könyvtár
- 8. Jókai Színház, Kormányhivatal
- Programok
- Üdülés
- Kérelmek
- Segédeszközök
- YouTube csatornánk
69. szám 2021.10.20.
Pezsgős vacsora című előadás előnarrációs anyaga
Előadás dátuma: 2021. október 21. (csütörtök) 15 órától, kulisszajárás 14 órától
Helyszín: Békéscsabai Jókai Színház, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.
A Békéscsabai Jókai Színház 2021/22-es évad negyedik, a Nagyszínpadon bemutatott narrált előadása, Theodor Mouche (teodor mus): Pezsgős vacsora című zenés vígjátéka, melyet Verebes István (Jászai Mari-díjas) rendezett meg.
Rövid történet: A francia Theodore Mouche (teodor mus) vígjátéka 1940-ből, amelyet Stella Adorján és Békeffi István (többek között a filmről is ismert Janika társszerzője) ültetett át magyarra, eredetileg a háború előtti Párizsban játszódik, és egy sikeres színpadi író meg egy bolti kiszolgálókislány találkozásáról szól. Ám az új változatban, amelyet Nemlaha György készített, és Verebes István rendez, a színhely a világháború utáni Budapest. A főhős, Szabó Sándor, a népszerű író mellé most egy cserfes, ábrándozó erdélyi kislány kerül, aki a valóság helyett füllentésekben, egy képzelt világban talál vigaszt. Böske vagonlakó az egyik pesti állomáson, ahol Erdélyből menekült szüleivel összezárva él, míg nővére egy banktisztviselő kitartottja. Hamarosan feltűnik a hiúságában sértett fővárosi színésznő is, az író szeretője…
Igazi vígjáték: helyzet- és jellemkomikum, fordulatos történet, kacagtató karakterek, korabeli slágerekkel megtűzdelt játék, amelyben a nyíltszívű, ártatlan kislány rendbe hozza az író lelkivilágát, férjet szerez magának, és elhiteti – reméljük, a közönséggel is – hogy a szeretet, a szerelem, az emberekbe vetett hit – a történelmi földrengések hatását is segít begyógyítani.
Az előadás díszletét Mira János, a jelmezeket Cselényi Nóra (Jászai Mari-díjas) álmodta meg.
Az előadás teljes játékideje: 120 perc. Az első felvonás 60 perc, majd 15 perc szünet, és a második felvonás is 60 perc.
Díszlet: Az egész színpadot betöltő díszlet egy vasúti vagonkocsi, melynek az egyik oldala nyitott. Az egész kocsi egy dobogóra van megépítve, fekete padozattal. A két végén, a kocsin kívül, szemben a nézőtérrel egy-egy fehér színű szobaajtó (90cm x 210cm) van, ami az író lakásába nyílik. Az író lakása valójában a beépített zenekari árok teteje, itt a padozat fehér színű, ezáltal a két játszóhelyiség között szintkülönbség (60cm) van.
A vagonkocsi bal oldalának az elején egy szürke színű nagyobb utazóláda (61cm széles, 77cm hosszú és 46cm magas) van, mellette egy barna színű kisebb (kb. 25cm széles 40 hosszú, és 25m magas). Fölötte a vagon falára függesztve, Magyarország térképe lóg (1922. évi Magyar Királyi Államvasutak hálózata címmel – 100cm x 70 cm). A térképen egyes pontok gombostűvel vannak jelölve, melyek végén magyar nemzeti színű szalag van. A ládák mögött egy téglaszínű, rozsdás fémkeretes emeletes ágy (98cm széles 200cm hosszú 140 cm magas, a felső fekvőfelület 100cm-nél az alsó fekvőhely a földtől kb. 30-re van) szürke párnákkal, lótakarókkal a felső szinten. Az ágy mellett a hátsó falnál egy tükrös szekrény (119cm széles 45cm mély és 170cm magas), ahol a tükör le van takarva. Mellette fogas van a falra szerelve. Ezután következik a jobbra húzható vagonajtó (130cm széles 230cm magas). Az ajtó mellett közvetlen jobbra egy rozsdás, nyomokban fehér színű lavórtartó állvány van (74cm széles, 50cm a mélysége és 97cm magas), melynek a két végén törölközőtartó van, a hátsórésznél pedig egy kisebb polc, az alján is van egy polc, ami egy zománcozott vizes kannának ad helyet. Az állvány felett egy képkeretben, házaspárról fekete-fehér fotó (57cm x 46cm keretben). Jobbra az állvány mellett egy korabeli szürkés-fehér színű sparhelt (95cm széles 61cm mély és 80,5cm magas), alatta összevágott fahalom. A tetején piros színű zománcozott edények, régi faszenes vasaló, fémkancsó. A jobb oldali sarokban további ládák, nagyobb edények, tálak vannak egymásra pakolva. Az oldalfalnál egy fehér színű 3 polcos stelázsi áll (100cm hosszú 30cm mély és 165 cm magas). Előtte fonott kosarak és terményeket tartalmazó zsákok (kb. 65cm x 35cm) vannak egymás mellé állítva vagy fektetve. A kocsi közepén a bejárat előtt egy szürkés színű asztal áll (100cm hosszú, 70cm széles és 80cm magas) a bal oldalán egy szürke hokedli (40cm x 40cm, és 45cm magas), a jobb oldalán egy kartámlás fotel van, ami le van takarva.
A színpad jobb oldalán egy fémlábakon álló, kisebb fehér asztal (80cm hosszú 50cm széles, 70cm magas) van elhelyezve, rajta korabeli írógéppel. Az asztal előtt szék (40cm x 40cm, a magassága 45cm). Mellette fonott kosár (kb. 45cm magas), mely szemetesként szerepel. A színpad bal oldalán egy krémszínű bőr kanapé áll (165cm hosszú, 80cm széles és a háttámla magassága 85cm magas). A jobb oldalán egy fémvázas fehér kerekasztal (57cm az átmérője, a magassága 55cm). A kanapé hátuljával egy vonalban, az asztal mögött van egy kis polc (60cm hosszú, 20cm széles, és 34cm magas), mely egy korabeli fehér rádiónak (45cm hosszú, 20cm mély és 40cm magas), illetve egy telefonnak a helye.
A szegényebb rétegekben élők ruházatában, általában a föld színei jelennek meg. Mint például a barna, szürke és árnyalataik, bordó. Ez a vagonlakás berendezésében is visszatükröződik. Az író lakásában csak a fekete-fehér színek dominálnak, mint ahogy az öltözékekben is. Ezzel mutatva a társadalmi különbségekre.
Az előadás során fényeffektekkel van elválasztva a két játszóhely. Ahol éppen az események történnek az meg van világítva, olyankor a másik helyiség sötétségbe borul. Illetve hangeffektek vannak olyankor amikor a vagonkocsiban vagyunk. Elvileg folyamatos mozgásban van a vonat, így hallhatunk vonatzúgást, fékezést, kattogást, mint amikor hozzákapcsolnak egy másik kocsit. Illetve azt a jellegzetes hangot, amikor az állomáson egy vonat érkezik meg.
Az előadásban az alábbi dalok, versek hallhatóak:
- Márkus – Harmath: Csiki-csikk
- Zerkovitz Béla: Csalódni fáj
- Fényes Szabolcs – Békeffi István: Vannak pillanatok
- Fényes Szabolcs – Mihály István: Álmaimban valahol
- Kókai István: Vonat, vonat, betyár vonat
- Fényes Szabolcs – Mihály István: Száz vágy
- Budapest dal
- Polgár Tibor: A szívemben titokban
- Kaczor Feri: Az ember egy léha
- Vincze Ottó – Inocent Vince Ernő: Haragszom rád
- Kalmár Pál: Csak egy, amire kérem
- Szilágyi Lajos – Zerkovitz Béla: Mi muzsikus lelkek
- Botránydal
- Horváth Jenő – Rákosi János: Nem mondhatom el
- Ónody Árpád – Brand István: Minden jó, ha jó a vége
Az előadásban 10 színész szerepel. Közreműködik Rázga Áron, zongoraművész.
Bartus Gyula (Jászai mari-díjas) – Szabó Sándor, író
Fehér színű ing, fekete csokornyakkendővel, fekete szmokinggal.
Fekete színű élére vasalt hosszú nadrág, fekete keskeny hózentrógerrel. Fekete lakkcipőt visel. A nyakában olykor selyemsál van, fekete alapon aranyszínű díszítéssel.
Komáromi Anett – Mária, primadonna
Fekete színű hosszú selyemruha, melynek a felső része pánt nélküli. A mell fölötti résznél, a ruha szélén fehér selyemcsík fut körbe. A jobb mell alatt fehér selyemből hajtások vannak egymás fölé varrva, és ez fut át a bal vállon keresztül hátra. Derékrésznél lefelé, keskeny fehér selyem fodor megy körbe. A két kezén könyék fölöttig érő fekete selyem kesztyű.
Nyakában fekete lefelé lógó, széles többsoros nyaklánc. Fülében fekete hosszú fülbevaló. A haja fekete színű és loknikba van feltűzve, jobb oldalon fekete-fehér fejdísz hord, tollal díszítve. Lábán fekete zárt cipő. A szetthez tartozik még egy hosszú selyem kabát, mely anyagában mintás. Az ujja lefelé bővülő és a végén fehér szőrme van. Az egyik vállán fehér színű rókaszőr van hátra dobva, melynek meg van a lába és a feje is. Fekete legyező és még egy szilveszteri duda is feltűnik olykor-olykor.
Nagy Róbert – Kálmán, színész
Fehér színű ing, fekete csokornyakkendővel, fekete mellény és fekete szmoking, melynek a hajtókája fényes selyemmel van borítva. Fekete színű élére vasalt hosszú nadrág. Fekete hosszú szövetkabát van rajta, fehér széles pamutsál van nyakában. Fekete lakkcipőt visel. A fején fekete színű széles kis karimájú kalap. A kezében sétapálca.
Viovenyecz Edina – Elvira, házvezetőnő
Fekete térdig érő egybe ruha, melynek az ujja hosszú. Elől a ruhán egy fehér színű nyakba akasztós, hátul megkötős kötény van, A mellrésznél és a zsebszélnél csipkebetét díszítéssel. A fején fekete színű széles főkötő, melynek a közepén fehér keskeny csík van, hosszában. A haja fekete színű és hátul lent van összefogva, copfba. Fekete harisnyát és lábszár középig érő fekete zárt lapos sarkú, fűzős cipőt visel.
Kiss Viktória – Böske, kifutólány
Bordó alapon sárga-fehér-zöld színű apró virágmintás térdig érő egybe ruha. Az ujja rövid, a derékrésznél gumírozott, a szoknya része enyhén bővülő. Testszínű vastag harisnya. Az öltözékéhez tartozik még egy piros színű hosszú, két oldalán zsebes kardigán, melynek az ujja is hosszú.
Bordó térdig érő vastag szövetkabát, halványsárga színű kötött sállal a nyakában. A fején bordó színű kis karimájú puhakalap az oldalán anyagából virágdísz. A haja szőke színű és hátul össze van fonva.
2. ruha: Fehér-szürke keskeny függőlegesen csíkos pizsama felső gallérral és elől gombolós. Hozzá illő hosszú nadrág, színében és mintázatában megegyező a felső résszel. Fehér bokáig érő, zárt cipő van a lábán.
Nagy Erika – Aranka, az anyja
Szürke színű, elől gombolós, bokáig érő, hosszú ujjú egybe ruha. Az ujja kissé bő, csuklónál gombolással. A nyakrésznél fehér, lekerekített csipke gallér. Szürke bokáig érő kötény van a ruha fölött, melynek a mell fölötti részén, fehér széles csipkével van díszítve, és a zseb felső széle is csipkézett. A lábán bokáig érő zárt fekete fűzős cipő van. A fején szürke kendő van, mely hátul van megkötve és a szélén fonás van, mely a kendő anyagából van elkészítve.
Szőke Pál – Gáspár, az apja
Világosbarna ing, sötétbarna színű élére vasalt hosszú nadrág, szürke hózentrógerrel. Barna vékony kötött mellény. Fekete napellenzős military fazonú sapka. A lábán barna bokáig érő bőrcipőt visel. A inggombjához rögzített láncon lógó zsebóra van a jobb oldali zsebében.
Veselényi Orsolya – Irmuska, a nővére
Fekete színű térd alattig érő egybe ruha. A mellrésznél „V” alakban kivágott és fehér csipkézett gallér van a kivágás szélén. Az ujja hosszú, melynek a végén szintén fehér csipkével díszített. A szoknyarészen körbe feltét van mely elől nem ér össze és körbe a szélén fehér keskeny szalaggal van szegve. A lábán fekete zárt cipőt visel.
Nyakában rövid három soros gyöngysor van a fülében gyöngyből készült kis fülbevaló. A fején fekete színű karima nélküli kis kalap. Barna hosszú haja van, ami két oldalt a füle fölött van felkontyolva.
Puskás Dániel – Lajos, kereskedősegéd
Fehér ing, szürke színű kötött mellénnyel, és fekete zakóval és fekete hosszú nadrággal. Mindezek fölött, fekete hosszú szövet kabát van, két oldalán nagy zsebekkel. Nyakában körbe tekerve vastag, szürke színű kötött sál. A két kezén a sál színében hasonló kötött kesztyű. A fején fekete svájci sapka. Szemüveget hord. A lábán barna bőr cipőt visel.
Csurulya Csongor – Aladár, banktisztviselő
Fehér színű ing, fekete alapon, apró fehér pöttyes csokornyakkendővel. Sötétszürke mellény, mely függőlegesen világosszürke vékony csíkos. Fölötte mintájában ugyanolyan öltöny és élére vasalt hosszú nadrág. Fekete hosszú szövetkabátot és bőr ötujjas kesztyű van rajta. A lábán fekete cipőt visel. A fején ki karimájú Chaplin (cseplin) kalap

